Apa és Anya még nem sejti, de egy fantasztikus történet veszi kezdetét ezen a reggelen.
4. hét
Babi első életjele.
Anya, ideje orvoshoz menni!
5. hét
"Beköltöztem, érkezem!" Anya aggódik, de Apa biztosan tudja, hogy a radar a Babit mutatja!
8. hét
A doktor bácsi "Felhőcskének" nevezi, amit a képen lát. Ettől kezdve Anyának feküdnie kell és gyógyszereket kell szednie.
9. hét
Tesó levelet írt a Jézuskának: nem ajándékot szeretne, hanem kistestvért. (Még a pontos címünket is megírta a Gólyának, hogy véletlenül se tévessze el.) Május elején az Angyalok levélben válaszoltak neki: kérése teljesülni fog.
10. hét: anyák napja
A Nagyi végtelenül boldog, amióta megtudta, hogy nagyi lesz. Nagy örömmel hívta fel Dédit és a leendő Nagynénit. Ők is nagyon izgatottak és boldogok.
Ettől kezdve nem lehetett tovább titokban tartani Babi érkezését.
12. hét: az első találkozás Babival
Apa 32 éves lett, anya pedig a 35. névnapját ünnepli a héten.
Az ultrahang alapján Babi kb. 6 cm, mindene megvan és nagyon virgonc. A doktor néni szerint "majdnem kiugrott az akváriumból."
A nagy örömben Apa és Anya is elfelejt fotót kérni...
13. hét: kapcsolat Babival
Már Anya pociján keresztül is lehet érezni, merre mozog a kis pocok! Mindenki szerint korai ez még, Apa viszont meg van győződve róla, hogy mindenki más rosszul tudja.
14. hét: Megérkezett a kombinált teszt eredménye
A doktorok szerint Babi teljesen egészséges, legalábbis alacsony kockázata van az ilyenkor vizsgált kórok kialakulásának.
16. hét: AFP, EKG, OKF
Babi és Anya szembenéztek az ilyenkor kötelező AFP és orvosi vizsgálatokkal. Mindenki megelégedésére teljesen jó eredmények születtek.
A 16. heti ultrahangon Babi táncolt egy kicsit Anyának. Úgy tűnik, a háton braek-elés kiválóan megy már neki.
17. hét: Esti játék
Babi intenzíven használja a kezeit és a lábait: minden este önfeledt kapálózással várja, hogy Apa simogassa és játsszon vele.
Rövid időn belül Babi eléri a 20 cm-t, azaz lassan kinövi Apa tenyerét.
Anya közérzete sokat javult, a vitaminokon kívül már nem kell gyógyszert szednie.
18. hét: Titkolózás
A 18. heti ultrahang előtti este Anya és Apa szépen elmagyarázta Babinak, hogy másnap ügyesen forduljon majd feléjük, mert szeretnék tudni,
hogy fiú- vagy lányruhát vegyenek neki. A vizsgálaton Babi készségesen a jó irányba fordult,
épp csak az nem lett elmagyarázva neki, hogy ha a lábacskáit maga elé húzza,
akkor pont azt takarja el, amire mindenki kíváncsi...
Azt viszont megtudtuk, hogy Babi továbbra is teljesen egészséges, a szívultrahangon keresztül pedig hallható volt, hogyan dobog a pici szíve.
20. hét: Félidő
Babi elkezdett hajat növeszteni, bőrét pedig mostanra krémes magzatmáz védi.
Kialakultak a belsőfül csontjai, vagyis Babi egyre több dolgot hall a világból.
A család lakodalomban volt, Babi Anya pocakjában táncolt a zenére.
22. hét: Péterfy Bori énekel Babinak
Babi felcsücsült anya pocakjában, hogy a kialakult belső szervei a helyükre tudjanak mozdulni. Innentől kezdve Babinak már csak növögetnie, híznia és erősödnie kell.
Előszeretettel bújik Apa tenyeréhez minden egyes pocaksimogatáskor.
Most már egyértelműen tudtára adja a külvilágnak, ha valami nagyon tetszik neki, nem volt ez másként a tegnap esti Péterfy Bori koncert alkalmával sem :)
27. hét: Apa, anya, fakjú!
Egy nagyon kedves és segítőkész doktort kerestünk fel Mohácson. Fatér doki tényleg mindent megtett azért, hogy Babiról készüljön néhány szép 4D felvétel.
Babi viszont úgy viselkedett, mint a korábbi ultrahangos vizsgálatokon: mindig éppen azt takarta el, amire kíváncsiak voltunk.
A kis pimasz nem elég, hogy az arca elé tette a kezecskéit, még a kis lábait is felhajtogatta a feje fölé, hogy kettős fedezékben legyen.
Fatér doktor lelkiismeretesen küzdött egy órán át, hogy legalább egy értékelhető felvétel készüljön, ha csak egy pillanatra is kivehető legyen Babi arcának valami felismerhető részlete,
de nem járt sikerrel. Pedig a doki becsületére legyen mondva, amikor Apa és Anya is hajlott már arra, hogy hagyjuk abba, a doktor akkor sem adta fel,
tovább kísérletezett és forgatta Anyát jobbra-balra, felállította, leültette, kicsit megdolgozta a pocakot, de Babi fáradhatatlanul ellenállt.
Az egyetlen jól kivehető kép egy nagy "fuck" volt, amit Babi mutatott.
Bár az összes végtagjával takarta az arcát, egy pillanatra lehetett látni, amint kortyolt egyet a magzatvízből, majd nevetett.
A végére a türelmes doktort is sikerült kihoznia a sodrából. Annyi azért kiderült, hogy Babi teljesen egészséges (és pimasz), jó súlyban van
(1119 gramm) és most már azt is tudjuk, hogy Babi kisfiú vagy kislány.
Tekerj lejjebb, kattints és nézd meg Te is!
Klikk ide, ha szeretnéd tudni!
[dobpergés] Mindjárt kiderül, klikk még egyet!
Tudod mi hónapokat vártunk, hogy megtudjuk... Te csak pár kattintásra vagy!
Ez kezd bosszantó lenni, nem? Kattint, teker, kattint, teker...
Van ám a végén fotó is, ne hagyd abba. :) Klikk!
Semmi sem marad örökre titokban...
Babi kislány :)
A következő bejegyzésben eláruljuk Babi nevét is! Akarod tudni? ;)
34. hét: Babi aktívan mocorog
Igazából Babin nagyon nehéz kiigazodni... Vannak napok, amikor csak egy-két enyhe nyújtózással adja tudtunkra, hogy köszöni jól van, viszont van, amikor a nap 24 órájában szinte meg sem áll.
Anya és Apa próbálta figyelni, hogy mik azok a tényezők, amik a kis pocaklakó mozgását befolyásolhatják, mint pl. fronthatás, leküldött étel-finomságok, zenék, stb...
A sorozatos megfigyelések után senki sem lett sokkal okosabb, egy dolog viszont bizton állítható: Babi imádja az egér kattogását és ezt hallva bizony kivétel nélkül nagyon élénken mocorog (ez azt jelenti, hogy tiszta erőből eltalálja anya bordáját) :)
Lili rengeteget és lelkesen szokott énekelni kistesójának. Azt állítja, hogy Babi az egyetlen hűséges rajongója és ezért muszáj dalra fakadnia :)
Az viszont azonnali tiltakozást vált ki, ha Anya fél percnél tovább fekszik a jobb oldalán. Babi ilyenkor aktívan hadonászik, rugdalózik és ha ezzel sem sikerül jobb belátásra bírni Anyát, akkor csuklani kezd.
Egy picit látszik ezen a videón is, a pocak felső részét figyeld: A csuklás persze azonnal abbamarad, amint Anya elfordul a jobb oldaláról...
36. hét: Nevezzük nevén
Fontos dátum, mert ha Babi e hét elteltével születik meg, akkor már nem számít koraszülöttnek.
Október 26.-án Anya és Apa elsétáltak az anyakönyvvezetőhöz és házasságot kötöttek. Azért volt fontos ez a formalitás, mert Apa felvette Anya vezetéknevét is, így Babi mindkét szülője vezetéknevét megkapja. Ahogy ígérve lett, eláruljuk tehát Babi nevét: Nagy-Meszler lesz! :)
37. hét: Minden előkészítve
A család segítségével Apa összerakta Babi kiságyát, vagy ahogy ő nevezi: a "Babi-kennelt". A héten Anya és Apa elkezdte megvásárolni Babi első holmijait. A kis ruhácskái frissen mosva, vasalva várják a szekrényben, hogy Babi használatba vegye őket.
38. hét: Tökéletes NST
Anya már két hete csütörtökönként NST vizsgálatra megy. A főorvos úr minden alkalommal rácsodálkozik, hogy Babi milyen "tökéletes" görbét produkál. Ez annak a jele, hogy Babi nagyon jól érzi magát a kis kuckójában és esze ágában sincs még megszületni.
39. hét: Célegyenesben
Apa is kezdi szép lassan elveszíteni higgadt nyugalmát, ahogy pörög visszafelé a fenti számláló. (Pedig tőle azért annyira nem idegen a "bármelyik percben indulni kell" életforma, de azért akkor is...)
Anya kórházi bőröndje összecsomagolva, mindenki rajtra készen áll, most már bármikor megkezdődhet a Születés.
Babinak még másfél napja van, ha a kiírással ellentétben mégis novemberi gyerek szeretne lenni. Két nap múlva viszont itt a hidegfront, ami jó eséllyel hozzájárul majd a folyamatok beindulásához. (Ha mégsem, akkor Anyának hétfőtől a kórházban kell maradnia.)
Ma estére viszont már komolyan vehető jelei is vannak annak, hogy KEZDŐDIK!
39. hét: Születés
November 29.-én este negyed kilenckor kezdtek jelentkezni a rövid, de rendszeres fájások. Fél 11-re az 5 percesből 4 perces lett, ekkor már nem volt mire várni, Anya és Apa elindultak a szülészetre.
A kórházban ilyenkor szokásos vizsgálatok és kötelező procedúra után Anya éjfél körül került a szülőszobára. Az éjszakai ügyeletet ellátó Farkas doktor szerint "gyerek lesz ebből", de az kicsit odébb van még.
Mindkét dologban igaza lett.
A tágulási folyamat nagyon elhúzódott. A kemény küzdelem alatt Anya három alkalommal kapott epidurális érzéstelenítőt, ami valamelyest elviselhetőbbé tette a fájdalmakat. Reggel 8 óra körül vette át az ügyet Révész Péter főorvos, ekkor adták be az utolsó fájdalomcsillapítót. Ennek 10 órára elment a hatása, ekkor Anya oxitocint kapott és megkezdődött a kitolási szakasz.
A folyamatot egy rendkívül kedves, Ancsi nevű lelkiismeretes szülésznő segítette. Volt egy társa is, akit Apa Gestapós Margitnak nevezett el, ő csak nagyon mérsékelten volt kedves.
Anya minden erejét összeszedve, hihetetlen kitartással küzdött. Amikor láthatóvá vált Babi feje búbja, hirtelen nagyon felgyorsultak az események. A szüléshez riasztott gyerekorvosnak és a főorvosnak annyi ideje sem maradt, hogy felhúzzák a gumikesztyűt, mert már gratulálhattak is a szép kislányhoz.
10 óra 35-kor ugyanis Babi kicsusszant az addigi kuckójából és egy nagyon határozott "Eeeeee!" kiáltással jelezte, hogy kicsit erős neki itt ez a világítás.
Mielőtt Apa annyit mondott volna, hogy "ide az ollót", Ancsi villámgyorsan elmetszette a köldökzsinórt és Gestapós Margit már vitte is Babit a másik helyiségbe, ahol elkezdte durván bántalmazni: a talpát paskolgatta, a csap alá dugta és addig nem nyugodott, amíg rá nem erőltette a tiltakozó Babira a mérőszalagot, majd a karszalagot. Bár Babi keményen ellenállt, a Margit kihasználta saját testi fölényét és egy csövet dugott Babi orrába.
Apa már fontolgatta, hogy közbelép, mert úgy tűnt, Babi szerint is az a normális, ha mindenki csak a saját orrába dugdos mindenfélét, de ekkor egy doktornő kedvesen elmagyarázta, hogy erre azért van szükség, mert ki kell szivattyúzni Babi tüdejéből és gyomrából azt a rengeteg magzatvizet, amitől naphosszat csuklott.
Közben feljegyezték Babi adatait. Neve: Nagy-Meszler Kendra. Súlya: 3600 gramm. Testhossza: 54 cm.
Ez után Babi egy keltetőbe került, ami megakadályozta, hogy lehűljön és jutalmul kapott egy kis oxigént is. Fél órán át maradt így kettesben Apával, aki azzal vigasztalta őt, hogy csak az eleje meg a vége ilyen kellemetlen, egyébként nem rossz dolog ez az Élet.
Babi megbékélt a helyzettel, bár lehet, hogy azt hitte: ez az ismerős hang talán az orra előtti készülékből jöhet, ezért csodálattal vegyes érdeklődéssel kezdte szemlélni az oxigénpalackot.
Amikor a doktornő úgy döntött, hogy elég a levegőzésből, akkor elvették a palackot és Apa végre odavihette Babit Anyához.
Babi egy kicsit nézegette az Édesanyját, és amint megérezte, hogy a legjobb helyen van, evés helyett cuppogott párat és elaludt.
Az első éjszakát Babi egy Jázmin nevű, vele egykorú hölggyel töltötte, aki úgy döntött, lesz ami lesz, de az első éjjelt jobb végig üvölteni.
A történet vége (?)
- Te hiszel a születés utáni életben?
- Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.
- Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is, hogyan nézne ki?
- Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt. Talán a saját lábunkon fogunk járni, és majd a szájunkkal eszünk.
- Hát ez ostobaság! Járni nem lehet. És szájjal enni - ez meg végképp nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül táplálkozunk.
De mondok én neked valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a köldökzsinór már most túlságosan rövid.
- De, de, valami biztosan lesz. Csak valószínűleg minden egy kicsit másképpen, mint amihez itt hozzászoktunk.
- De hát onnan még soha senki nem tért vissza. A születéssel az élet egyszerűen véget ér. Különben is, az élet nem más, mint örökös
zsúfoltság a sötétben.
- Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, de majd meglátjuk Anyát, és ő majd gondoskodik rólunk.
- Anyát? Te hiszel Anyában? És szerinted ő mégis hol van?
- Hát mindenütt körülöttünk! Benne és neki köszönhetően élünk.
Nélküle egyáltalán nem lennénk.
- Ezt nem hiszem! Én soha, semmiféle Anyát nem láttam, tehát nyilvánvaló, hogy nincs is.
- De néha, amikor csendben vagyunk, halljuk, ahogy énekel, és azt is érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot.
Tudod, én tényleg azt hiszem, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk.
Ez a kis blog arról szólt, hogyan várja a család Babi érkezését. Mivel a főhős megérkezett, így ennek a történetnek itt vége van. Köszönjük, hogy velünk drukkoltatok!